Ritkán alakítja önmagát Budapest a hollywoodi filmekben REG
2009-07-13 09:29 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]
Voltunk már Berlin, Róma, sőt, a téli látkép alapján Moszkva is. A magyar főváros szerepelt indiai filmben, de akkor sem Budapestként.
"Budapest, Budapest, Te csodás!" Kevés városról lehet elmondani, hogy Berlinként, Rómaként, Párizsként, Moszkvaként, sőt Buenos Airesként is megállja a helyét. Pedig a hollywoodi filmek ezt bizonyítják. Sőt, még egy bollywoodi alkotás is. Budapest éppen csak úgy nem szerepel túl gyakran a filmekben, ahogy leginkább várnánk: Budapestként.
Berlin, Róma, télen Moszkva
"Nyugat-Németország, 1976" - mondta a narrátor a 2001-ben készült Kémjátszma című filmben, mire egyszerre nevettek fel a magyar nézők. A kép ugyanis a Szabadság-hidat mutatta, rajta a sárga villamossal. Később Berlinként látható volt a Nyugati-pályaudvar, ahova Brad Pitt vonattal érkezett, majd megjelent a Duna-part, az Astoria és környéke, de egy távoli képen még a Szent István bazilika és a Budai Vár is. Az 56-osok tere (a korábbi Felvonulási tér) pedig a híres Checkpoint Charlie határátkelőként szerepelt a moziban.
Egy szintén a hetvenes években játszódó másik filmben is főszerepet kapott Budapest: Steven Spielberg "München"-jében. Itt nem a címben szereplő város, hanem Róma volt az, amit Budapest helyettesített - itt likvidálják a 1972-es müncheni olimpia robbantóinak, a palesztin terroristáknak első tagját. Aztán a történet Párizsban folytatódik, de a valóságban megint Budapesten járunk, a Szabadság-tér melletti Aulich utcában, ahol a bosszúhadjárat részeként felrobbantják a következő terroristát.
A téli Budapest arra is alkalmas, hogy Moszkvaként funkcionáljon - legalábbis Arnold Schwarzenegger a "Vörös zsaruban" itt üldözte a gengsztereket, köztük Koncz Gábort és Növényi Norbertet. És itt ment be a moszkvai rendőrőrsre a Nemzeti Galériában. De szolgált már Budapest 1900-as évek elejei Buenos Airesként is, az "Evitá"-ban - igaz, az argentin zászlók és spanyol feliratok meglehetősen jól álcázták ezt. A tengerparti fővárost pálmafákkal is érzékeltették, számos darabot helyeztek ki mind a Szabadság térre, mind az Alkotmány utcába.
A fenti filmek nem teljesítettek rosszul a jegypénztáraknál: a München 131, az Evita 142, a Kémjátszma pedig 143 millió dollárt hozott. Más kérdés, hogy a turisták száma emiatt (egyelőre) nem nőtt Budapesten - a filmturizmusban rejlő lehetőségeket itthon még közel sem sikerült kiaknázni. Ugyanakkor tény, hogy az itt készült filmek az újabb forgatásokhoz remek referenciát jelentettek.
E kategóriába tartozóan még egy filmet érdemes megemlíteni, igaz nem hollywoodi, hanem bollywoodi alkotás. Az 1999-ben bemutatott indiai film, a Hum Dil De Chuke Sanam plakátján egyenesen a Lánchíd szerepel. Sőt, a mozi harmadik harmada (ami, indiai filmről lévén szó, meglehetősen hosszú, közel egy óra) teljesen Magyarországon játszódik. Van benne légifénykép a Citadelláról, a Parlamentről, a Széchenyi fürdőről, a Mátyás templomról, a Hősök teréről. A két főszereplő egy indiai fiú és egy indiai lány, akik bejárják Budapestet: taxiznak a Lánchídon és a rakparton, utaznak sárga villamossal, ebédelnek a Columbus hajón, sőt egy igazi, cigányzenés mulatságon is részt vesznek. Mindeközben a helyiek magyarul beszélnek hozzájuk. Csakhogy maga a történet Olaszországban játszódik! Valószínűsíthető azonban, hogy ezt a "turpisságot" az indiai nézők nem vették észre.
következő oldal >>
Ma már nem érdemes a módszertani kiválósággal érvelni, mert az a kötelező minimum. A kutatók sokáig rosszkor voltak, rossz helyen. A szakma átpozícionálásához összefogás kellene - mondja Klenovszki János, az NRC ügyvezető igazgatója. 
Rendkívüli sajtótájékoztató, Antenna Song, arrogancia és/vagy megbánás. Hampuk Richárd írása az iPhone4 antenna hibája körüli PR botladozásról. 
Small Business (SOHO-SE) Segment Manager
nyomtatás
hozzászólás
küldés e-mailben
megosztás
Érdemes Budapesten forgatni
