Így tévézik a magyar I.
2010-03-08 11:08 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]
Cikksorozatunk első részében a 4 évnél idősebb tévénézőket vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, milyen infokommunikációs eszközöket birtokoltunk, milyen képernyők előtt ültünk, és mi érdekelt minket 2009-ben. Ismeretterjesztő-összefoglaló.
Az AGB Nielsen nézettségi adatait hétről-hétre közlik a honi tévécsatornák, ebből látható a piaci verseny aktuális állása. Az azonban, hogy kik is azok, akik a tévépiaci versenyben fogyasztóként vannak jelen, hányan vannak, milyen az infokommunikációs eszköz-ellátottságuk, mely csatornákat fogják, magyarán, hogy alapvetően milyenek is a magyarországi tévénézők, nem ezekből az adatsorokból tudhatóak meg, hanem az Alapozó Felmérésből (ES), melynek 2009-es adataiból közlünk sorozatunkban érdekesebb tényeket. Elsőként a teljes, azaz a 4 évnél idősebb lakosságra vonatkozó adatokat vesszük górcső alá, kiegészítve a tavalyi év fontosabb nézettségi trendjeivel.
Nő a digitális vétel, csökken a videós ellátottság
Mostanra - ha döcögősen is, de - beindult a digitális átállás, és ennek kapcsán az foglalkoztatja a piacot, hogy végül hogyan fogja megérni a digitális földfelszíni sugárzás a fogyasztóknak és a tendert elnyert Antenna Hungáriának, illetve, hogy pontosan ki és miképpen "kapcsolja le" 2012-ben az analóg sugárzást. A kérdés nyilván messze aktuálisabb, mint 2005-ben volt, amikor a digitális vétellel bírók aránya még csak 3,1% volt, szemben a tavalyi 36,1 százalékkal. A digitális vétel terén az ugrást 2009 hozta meg: ekkor kezdték a telekommunikációs szolgáltatók nagy erővel "áttolni" analóg előfizetőiket a digitális csomagokba.
Ha a második (PC) és harmadik (mobil) képernyő szempontjából vizsgáljuk a képet, akkor érdemes az ezekhez szorosan kapcsolódó internet-ellátottsági és mobiltelefonos mutatókat is számba venni. A PC ellátottság az utóbbi 5 évben 44,1 százalékról 56,9 százalékra emelkedett. Miközben 2005-ben csupán még a 4 évnél idősebbek 13,9 százaléka rendelkezett otthoni nettel, addig tavalyra ez az arány 39 százalékra nőtt. Azt látjuk, hogy e téren a 2006-2007-es időszak hozta a nagy ugrást. Szintén ekkor robbant a mobiltelefon-felszereltség, amely a 2005-ös 59,8 százalék után mostanra 86,3 százalékon áll.
Ha 2005-ig visszamenőleg tekintjük az ES eredményeit, azt látjuk, hogy az új infokommunikációs eszközök közül a tévés háztartásokban élők körében csupán a videós ellátottság mutat csökkenő tendenciát, ennek aránya 5 éve még 61,8% volt, mostanra azonban csupán 40,7%. Ez persze logikus annak fényében, hogy az alternatív technológiák, elsősorban a DVD felszereltségi aránya viszont ugyanezen időszak alatt nőtt: 42,7 százalékról 64,9 százalékra.
Több a képernyő, de nem tévéből
Nem látunk azonban jelentősebb változást a több televíziós háztartások arányában. Öt évvel ezelőtt a tévés háztartásokban a 4 évnél idősebbek 51,9 százaléka rendelkezett legalább 2 tévével, s ez az arány most is hasonló: 54,5 százalék. A bővülés nem volt folyamatos, hiszen 2006-ban 50, 2007-ben 52,9, majd 2008-ban mindössze 48,5 százalék volt az arány.
A képernyők burjánzása tehát nem annyira a klasszikus tévékészülékek számának egy otthonon belüli növekedésében testesül meg. Inkább arról van szó, hogy immár egyre többféle képernyő előtt ülünk. E téren a növekvő PC ellátottságot, illetve az 50 százalék feletti internet-penetrációt érdemes megemlíteni. Szintén dobhat a "képernyők harcán" az okostelefonok terjedése, amelyek olyan minőségű audiovizuális élményt nyújthatnak, amely bizonyos műfajoknál felveheti a versenyt a klasszikus képernyővel. Ez azonban itthon még várat magára, s azzal kapcsolatban sem közölnek adatot az érintettek, hogy valójában mekkora az okostelefonok penetrációja.
Mindenesetre a második, harmadik képernyő kezd komoly tényezővé válni, amit a kutatócégek, köztük az AGB-t is tulajdonló Nielsen technológiai fejlesztései is tükröznek. Ezek azonban országonként különböző üteműek, függően a piaci igényektől. Nálunk egyelőre még toronymagasan a tévéképernyő vezet a videó tartalmak terén, s ez nincs másképp a jóval fejlettebb, de szintén nagy tévés nemzetnek számító amerikaiaknál sem. Ha azonban Magyarországot nézzük, akkor a két nagy kereskedelmi tévé catch-up TV szolgáltatásainak fejlesztése nyomán kerülhetnek ténylegesen előtérbe a netes videó-tartalmak mérési szempontból.
következő oldal >>
Ma már nem érdemes a módszertani kiválósággal érvelni, mert az a kötelező minimum. A kutatók sokáig rosszkor voltak, rossz helyen. A szakma átpozícionálásához összefogás kellene - mondja Klenovszki János, az NRC ügyvezető igazgatója. 
Rendkívüli sajtótájékoztató, Antenna Song, arrogancia és/vagy megbánás. Hampuk Richárd írása az iPhone4 antenna hibája körüli PR botladozásról. 
Small Business (SOHO-SE) Segment Manager
nyomtatás
hozzászólás
küldés e-mailben
megosztás
Így tévézik a magyar II.
