Fenntarthatóság, fenntartásokkal: egyre kíváncsibbak a magyar fogyasztók az etikai témákra
2010-06-03 09:53 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]
@M interaktív magazinunk májusi számában a fenntarthatóság fogalmának tartalommal való megtöltésére tettünk kísérletet. Sorozat formájában közöljük a beérkezett válaszokat, másoddiként Suhajda Krisztináét (Nestlé).
Mind több cég tűzi zászlajára a fenntarthatóságot, sőt, egyre több olyan márka van, amely nem is annyira arról beszél, hogy ő mit tesz a fenntartható működés érdekében, hanem rögtön tanácsokat osztogat a fogyasztóknak, hogyan kellene viselkedniük. Pedig, mint az körkérdésünkből kiderül, a márkatulajdonosoknak először a maguk háza táján kellene söprögetniük. A kérdéssel @M interaktív magazinunk májusi számában foglalkoztunk részletesebben. Amennyiben érdekli még több interjú, multimédiás tartalom és színes érdekesség, kattintson!
Mit jelent a fenntarthatóság egy márka szempontjából?
A fenntartósággal kapcsolatos környezeti és társadalmi problémáknak a vállalatok is részesei. Bár minden termék vagy szolgáltatás előállításának van környezeti terhe, felelősségünk, hogy ezt a minimálisra csökkentsük. Hosszú távon csak azok a cégek lehetnek sikeresek, akik ezt megteszik - és kommunikálják is.
A fenntarthatósági stratégiának érintenie kell a marketingkommunikációt?
Igen, de nem feltétlenül az első lépésben. A fenntarthatósági stratégiának legelőször is a vállalat alaptevékenységeire, termékei és működése átalakítására kell fókuszálnia - hogy ezek minél környezetkímélőbbek, fenntarthatóbbak legyenek. A kommunikáció csak ezután következhet, amikor már van mit kommunikálni. Csak ekkor lehet hitelesen fenntarthatóságról beszélni.
Mi, a Nestlénél is rengeteg erőfeszítést és forrást fektetünk a termékeink folyamatos fejlesztésébe, a receptek átalakításába. 2009-ben a három fő termékkategóriánkból származó belföldi forgalmunk több mint felének tápanyag-összetétele felelt meg azon szigorú belső termékfejlesztési és táplálkozási irányelveinknek, melyeket a nemzetközi táplálkozási ajánlások figyelembevételével alakítottunk ki. Célunk, hogy ez az arány folyamatosan nőjön.
A Nestlének egyébként van központi irányelve arról, hogy fenntarthatósági üzenetek mikor és hogyan alkalmazhatók márkakommunikációban. Eszerint minden márkának kell hogy legyen fenntarthatósági stratégiája, ami a teljes értékláncot és a termék teljes életciklusát figyelembe veszi. Az életciklus elemzéseket és a fenntarthatósági üzenetek terméken való szerepeltetését a Nestlé központilag koordinálja. Független fél által ellenőrzött címkéket is használunk, ilyenek a Fair trade, az Utz Kapeh vagy a Rainforest Alliance címkék, amik főleg kávé- és kakaótermékeinken szerepelnek - egyelőre Nyugat-Európában.
Tapasztalataid szerint a honi márkák kommunikációjában visszaköszönnek az általuk deklarált fenntarthatósági célok, vagy utóbbi csak szép deklaráció, ami nem implementálódik?
Mindkettőre látni példákat. Az élelmiszeriparban példaként említhetnénk az INBÉ elterjedését a termékeken (a Nestlé termékein is szerepel), hiszen ez segít a fogyasztóknak a kiegyensúlyozott táplálkozás kialakításában és a megfelelő adagok megállapításában. Ez pedig ugyanúgy fontos fenntarthatósági ügy, mint a széndioxid-kibocsátás.
Foglalkoznak stratégiai szinten a honi cégek a fenntarthatósággal, vagy azt hiszik, hogy ez megúszható "no action, just communication" módon?
Én úgy látom, egyre több cég foglalkozik komolyan fenntarthatósági ügyekkel. Ők tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon is egyre nagyobb kockázata van a hiteles teljesítmény nélküli kommunikációnak. A magyar fogyasztók gyorsan tanulnak, és egyre műveltebbek, kíváncsiabbak a termékekkel kapcsolatos fenntarthatósági, etikai témákra is.