Bevett szokás a magándetektívesdi Nagy-Britanniában
2011-07-22 10:02 [MTI]

A Rupert Murdoch nagy-britanniai médiabirodalmán belüli mobiltelefon-lehallgatási botrányra talán sohasem derült volna fény a brit The Guardian és az amerikai The New York Times együttműködése nélkül.

A brit lap főszerkesztője, Alan Rusbridger 2010 elején hívta fel amerikai kollégáját, Bill Kellert. A The Guardian volt az egyetlen jelentősebb újság a brit médiában, amely azután is foglalkozott az üzenetrögzítők lehallgatásának ügyével, hogy azt a brit rendőrség 2007-ben hivatalosan lezárta, de a lap oknyomozása több területen is akadályba ütközött, ezért egy partnerre volt szüksége.

A két lap közötti összefogás pikantériája, hogy a saját piacán mindkettő a konzervatív Murdoch-lapok (a The Times, illetve a The Wall Street Journal) konkurense. Bill Keller a maga részéről cáfolta a The Washington Postnak, hogy emiatt döntött a The Guardiannel való együttműködés mellett.

Nagy-Britanniában a News Corporation (Murdoch vállalata) képviselői folyamatosan cáfolták a The Guardian azzal kapcsolatos értesüléseit, hogy a hangpostafiók-feltörések áldozatainak a cég kártérítést fizetett, ráadásul a lap újságíróinak kezét megkötötték a brit törvények, amelyek korlátozzák a folyamatban lévő nyomozással kapcsolatos tájékoztatást.

A The New York Times főszerkesztőjének utasítására három oknyomozó újságíró - Don Van Natta, Graham Bowley és a Pulitzer-díjas Jo Becker - Londonba utazott, ahol Rusbridgertől, valamint a The Guardian témafelelősétől, Nick Daviestől megkapta a szükséges információkat. A három amerikai öt hónapi kutakodás után szeptemberben egy 6 ezer szó terjedelmű cikket közölt a The New York Times Magazine-ben, amely ismét a News Corporation üzelmeire fordította a közfigyelmet.

A szerzők kiderítették, hogy a lehallgatásokhoz sokkal több embernek volt köze, mint amennyit a News Corporation elismert, köztük a News of the World bulvárlap korábbi főszerkesztőjének, Andy Coulsonnak is, aki akkor már David Cameron brit miniszterelnök média-tanácsadója volt. A cikk megállapította, hogy a londoni rendőrség, a Scotland Yard idő előtt zárta le a nyomozást, noha bizonyítéka volt rá, hogy az újság rendszeresen lehallgatott brit állampolgárokat.

Az amerikai lap által feltárt tények ismét felkeltették a brit média érdeklődését és a nyomozás is újraindult. A fokozódó nyomás miatt Coulson lemondott kormányzati tisztségéről. A leleplezéssorozatra a The Guardian július 4-én tette fel a koronát, amikor - Davies és Amelia Hill aláírásával - cikket közölt arról, hogy a News of the World lehallgatta a 2002-ben eltűnt, majd holtan megtalált, 13 éves Milly Dowler üzenetrögzítőjét.

A kirobbant közfelháborodás hatására Murdoch bezárta a 168 éves News of the Worldöt, a rendőrség őrizete vette Coulsont és elődjét, Rebekah Brooksot, a Scotland Yard több vezetője pedig benyújtotta lemondását.

A két újság nemcsak ezen a téren működött együtt az utóbbi két év során; mindkettő tagja volt annak a lapcsoportnak, amelyet a WikiLeaks kiszivárogtató portál titkos iratok tömegével látott el. Amikor a kiszivárogtató szervezet vezetője, Julian Assange egy őt bíráló írása miatt megorrolt a The New York Timesra, és azt kizárta a kiváltságos kedvezményezettek köréből, a The Guardian megosztotta amerikai laptársával a hozzá eljuttatott dokumentumokat.

A lehallgatási botrány kirobbantásához vezető együttműködés azonban távolról sem hasonlítható a WikiLeaks-iratok egyszerű átjátszásához. A két lap munkatársai egymástól függetlenül nyomoztak, és önálló kutatás, valamint a saját forrásaiktól származó független megerősítés nélkül nem vették át a másik által közölt információkat sem.

Brit lapok egyébként több ezer esetben alkalmaztak magándetektíveket bizalmas információk megszerzésére, nem egyszer törvénysértő módon - hangzott el a BBC rádió csütörtöki feltáró riportjában, amely szerint a nemrég kirobbant súlyos sajtóetikai botrány rendőrségi vizsgálata így túlterjedhet a Murdoch-féle újság- és médiabirodalom határain.

A leghallgatottabb BBC-csatorna, a Radio 4 riportja szerint a Scotland Yard nemrégiben aktákat kért be a brit információs kormánybiztos irodájától egy korábbi vizsgálattal kapcsolatban. A BBC tudomása szerint ezekből az aktákból az derül ki, hogy az elmúlt években 31 brit sajtókiadvány háromszáz újságírója összesen négyezer esetben vette igénybe magánnyomozók szolgáltatásait bizalmas értesülések megszerzésére, és ezekhez az információkhoz a detektívek sok esetben illegális módon jutottak.

Az aktákban a nagy tömeglapok közül felbukkan a konzervatív Daily Mail és a baloldali Daily Mirror címe, valamint a Sunday People-é, amely egy viszonylag kisebb olvasottságú vasárnapi pletykalap.

A Daily Mail csütörtökön közölte, hogy az általa megszerzett információk "közérdeket szolgáltak", a Mirrort kiadó cég közleménye szerint pedig a lap újságírói mindig "a törvényesség határain belül" dolgoztak.