Neoszkópos kreatívvizsgálat II.: a 'tripla duplavés' amerikai elnök 2009-11-18 12:34 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]
Neoszkóp sorozatunk második esettanulmányában Barack Obama elnöki kampányát, nem mellesleg az első Cannes-i díjat besöpört politikai kampányt mutatjuk be.
(Az esettanulmány-sorozatról, a neoszkópról és a második írás elkészítésében közreműködőkről bővebben itt talál további információt.)
Legutóbb éppen Réz András viccelődött azon az Internet Hungary-n, hogy Barack Obama már csak azért is jobb, mint elődje, mert George W. Bush nevében csupán egy w van, míg Obama nevéhez három is köthető. Mert, hogy ezt az embert az isten is a world wide webre (www) teremtette. Fiatal, kommunikatív, szerethető és képes elengedni az irányítást a kommunikációja egy jelentős hányada felett. Ezzel Obama megvalósította elnökjelölti kampánya során azt, amire a legtöbb klasszikus (azaz nem politikai) hirdető még csak ácsingózik: egy csapásra a jelen egyik leginnovatívabb márkájává vált.
Az Obama-kampányról sokan sokfélét írtak már, politikai és médiás szempontból is, mi egyfelől szintetizálni szeretnénk a magunk keretei és eszközei mellett a sokhelyütt elhangzottakat. Másfelől szeretnénk felhívni a figyelmet arra a gondolatra, hogy ez a fiatal politikus nem valami rettentően blikkfangos dolgot produkált. Éppen ellenkezőleg. Valójában a legklasszikusabb kampánycélok érdekében, a lehető legalapvetőbb marketing- és kommunikációs alapelveket hozta hihetetlen hatékonysággal működésbe, felhasználva ehhez az internetben, szűkebben a közösségi médiában és az egyéb nem hagyományos felületekben rejlő lehetőségeket. A közösségi média az egyik legfelkapottabb terület most, s mint ilyet, hihetetlen felhőfújás veszi körül, ami persze automatikus szkepszist vált ki sokakból. Ha más nem, ez a kampány mindenképpen csattanós választ ad a kétkedésre.
Mi olyan kreatív ebben a kampányban?
Bob Garfield a tőle megszokott éles stílusban dorongolta le az AdAge szaklap hasábjain az idei Cannes-i felhozatal egészét, és nem kímélte az első politikai kampányt sem, amely valaha oroszlánt vihetett haza. Mert az Obama kampány két kategóriában is győzedelmeskedett: elhozta a Cannes Lions nagydíjat mind Titanium, mind Integrált kategóriában. Garfield mégis maximum jó mestermunkának nevezte a kampányt, de kreatívnak nem. Ha a klasszikus, alkotói kreativitást, a vizuális anyagokat tekintjük, valóban nem beszélhetünk kiemelkedően kreatív munkáról. A kreativitás ez esetben problémamegoldói értelemben valósult meg.
A kreativitást az Obama-kampány esetében az egyéniség és a médiamix találkozása adta. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kampány nélkülözte volna a merészséget: célcsoport kezelésétől, médiaértelmezésén át a hiper kontrollált politikai kommunikációs kultúrától idegen felhasználói tartalmakig minden ízében bevállalós volt a kampány.