Több a mobil, mint a fogkefe
2012-09-13 15:58 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]
Nagyon sok még a kihasználatlanul hagyott lehetőség mobil fronton. Hatmilliárd ember zsebében lapulnak a telefonok, amelyek egyre több mindenre használhatók - és használjuk is őket.
"Mi nagyon hiszünk a mobilban" - jelentette ki
Berkes Bálint, a magyarországi
Sanoma digitális vezetője a csütörtöki Mobilize Me workshopon elhangzott köszöntőjében. Az esemény előadásait végighallgatva kiderült: nem véletlenül helyezi bizodalmát az okostelefonokba és táblagépekbe a szakember, azok ugyanis teljesen új szegmenseket, üzleti modelleket teremtettek meg a médián belül, melyekben hatalmas fejlődési lehetőségek rejlenek még.
Szinte mindenki mobiltelefonál
Erre lehet következtetni például a
TNS Hoffmann monstre felméréséből is. Az 58 országban 48 ezer ember megkérdezésével készült kutatás eredményeit
Hegedűs László ügyfélkapcsolati igazgató ismertette. Elmondta: a mobiltelefon az az eszköz, amellyel a világon a legtöbben rendelkeznek, és amelyet a legnagyobb valószínűséggel vásárolnak. Globális szinten 85 százalékos a penetráció, ami azt jelenti, hogy összesen 6 milliárd ember zsebében lapulnak a készülékek. A fejlett piacokon (s ebből a szempontból ezek közé tartozik a magyarországi is) 100 százalék fölötti a penetráció, vagyis egy lakosra átlagosan egynél több mobil(előfizetés) jut.
A fejlődő piacokon általában véve kevesebb műszaki cikket birtokolnak az emberek, így még jobban támaszkodnak a számos funkciót magába integrálni képes mobilokra. "Afrikában például lehetetlen zseblámpa-funkció nélküli telefont eladni" - magyarázta Hegedűs László. Itt említendő meg, hogy elsősorban a fejlődő országokban rejlik komoly potenciál a pénzügyi szolgáltatások mobilra terelésében is, ezeken a piacokon ugyanis ez az első digitális bankolási lehetőség, míg a világ fejlettebb részén már számos ilyen van.
A legfontosabb eszköz
A piackutató felméréséből kiderült, hogy a mobil nagyjából mindenhol ugyanolyan fontos, az egyes országok, régiók között sokkal kisebb a különbség a penetráció tekintetében, mint más technológiai eszközök esetében. Tehát: míg az USA-ban egy átlagos háztartásban megtalálható televízió, rádió, mobiltelefon, okostelefon, táblagép, játékkonzol, mp3-lejátszó, digitális fényképezőgép, stb. (akár több is), addig például Ugandában jellemzően egyetlen ilyen eszköz áll rendelkezésre, ami többnyire mobiltelefon. Még a legszegényebb (a TNS Hoffmann által vizsgált) országokban is 80 százalék körüli a penetráció.
Márkahűek vagyunk
Magyarországon a 16-60 éves lakosság harmada tervezi új készülék vásárlását fél éven belül - e tekintetben is maga mögé utasít minden más "kütyüt" a mobil. Fontos megjegyezni, hogy ez nem kizárólag okostelefonokat jelent, szép számmal veszik még a hagyományosabb darabokat is. A magyar piacra egyébként nagyfokú márkahűség jellemző, a brand többet nyom a latban, mint a szolgáltató vagy akár az elérhető funkciók. A kedvencünk a Nokia, a piacon lévő készülékek 42-43 százalékát gyártotta a finn cég, de a többi márkához is hűségesek vagyunk.
Gyors ütemben növekszik az adatforgalom, Magyarországon és a fejlett világban általában is. Ezzel párhuzamosan a hangforgalom valamelyes csökkenést mutat, hiszen a beszélgetések egy részét az ingyenesen vagy mindenesetre olcsóbban igénybe vehető közösségi szolgáltatásokra lehet terelni.
Prémium közönséget hagy veszni a szakma
Okostelefont az idei év végén nagyjából 1,5 millió magyar fog használni, a jövő év végére pedig 2,5 millióra bővül ez a szám - ezt már
Sasvári Gabriella, a Sanoma piacelemzési osztályának vezetője mondta el az
Ipsos most először napvilágot látott adatait ismertetve. Ezek szerint az okostelefonozók közül 795 ezer férfi, 705 ezer pedig nő, tehát elkezdett kiegyenlítődni a korábban egyértelműen a férfiak felé billenő arány. A hölgyek ráadásul kifejezetten prémium fogyasztóknak számítanak, hiszen csaknem mindegyikük (97%) 40 év alatti, 89 százalékuk ABC státuszú, 85 százalékuk főbevásárló, majdnem felük (43%) pedig felsőfokú végzettségű. Ugyanezek az arányok az urak esetében 78, 69, 85 és 34 százalékosak. Ebből is látszik, hogy a prémium közönség csak addig marad igazán prémium, ameddig a penetráció még nem éri el azt a szintet, hogy egy átlagos okostelefon-tulajdonos szocio-demográfiai mutatói elkezdjenek közelíteni a nagy magyar átlaghoz. Ezért még most kellene a hirdetőknek és tartalomgyárosoknak kihasználni az okostelefóniában rejlő lehetőségeket, egyelőre azonban a jelek szerint nem igazán találnak fogást a felületen - mondta el Sasvári Gabriella. Pedig nem lenne túl nehéz elérni ezeket a fogyasztókat, hiszen bármely adott időpillanatban az okostelefonozók csaknem harmada közvetlen kapcsolatban áll készülékével (tehát a kezében van a mobil), tizede pedig az interneten lóg. A készüléküket más eszközökkel párhuzamosan használók aránya bármely napszakban 20 százalék körüli, így kiegészítő funkciót is betölthetnének a smart telefonok. Az Ipsos kutatásából az is egészen jól kiolvasható, hogy a nap mely időpontjaiban használjuk a legintenzívebben mobiljainkat, s hogy jellemzően mire. "Ennek fényében nem értem, hogy miért látom én hetekig ugyanazt a kreatívot a telefonomon" - mondta el a szakember, utalva arra, hogy akár a használók adott pillanatbeli lelki- és mentális állapotához is lehetne igazítani az üzeneteket.
Mobinauták a digitális térben
Kovács Márton, az Ipsos kutatási menedzsere a fentieket az okostelefon-használat egyes paramétereivel egészítette ki. Hazánkban a legnépszerűbb funkciók a hanghívás és az SMS küldés, ezeket szinte mindenki használja. Utánuk rögtön a Facebook következik, amelynek applikációját és mobiloldalát a piackutató által mobinautáknak nevezett okostelefonozók nagyjából 60 százaléka használja. Jön föl az email és a VoIP is (40-40%), vagyis itt is tetten érhető a hangforgalom adatforgalommá való fokozatos konvertálódása. Érdelességként említette a szakember a Twitter mikroblogszájtot, amit mobilról nagyon kevesen látogatnak, azok viszont nagyon intenzíven.
Meghökkentőnek nevezte a kutató, hogy az okostelefonokon eltöltött idő ötöde játékra megy el, ezzel ez emészti fel napunk legnagyobb hányadát a mobilos tevékenységek közül. A második helyen a facebookozás áll 13 százalékkal, majd a hírolvasás 12 százalékkal, a telefonálás 11 százalékkal, a VoIP használat 5 és az SMS-ezés 3 százalékkal.
Nagyjából egész nap online vagyunk, kivéve a tipikus utazási órákat, amikor nem nagyon van lehetőségünk wi-fit igénybe venni. Olyankor inkább telefonálunk, SMS-ezünk, térkép- és navigációs szolgáltatásokat futtatunk. A mobinauták negyede reggel telefonjával kel, a vekkert például gyakorlatilag teljesen helyettesítette az okostelefon-tulajdonosok körében az eszköz, de készülődés közben híreket is sokan olvasgatnak.
A megkérdezettek 30 százaléka még főzés közben is böngészget, étkezés közben viszont nem szokásunk a telefonunk után kapkodni - valószínűleg azért, mert az egyszerűen udvariatlanság volna másokkal szemben. Szórakozás közben is használjuk az okosmobilokat, a közhiedelemmel ellentétben viszont ez nem távolítja el egymástól az embereket, hiszen többnyire programokat keresünk vagy emailezünk ilyenkor, tehát a társasági élethez kapcsolódó tevékenységeket végzünk.
Este, otthon a mobinauták 40 százaléka továbbra is tartja a kapcsolatot a külvilággal valamilyen módon, 35 százalék információkat keres az interneten, 30 százalék pedig játszik, a hírolvasás viszont kevéssé jellemző ilyenkor.
"Az okostelefon egyszerűen minden mástól elveszi az időt, megváltoztatja az életünket" - összegezte Kovács Márton.
Több a mobil, mint a fogkefe
"A mobilitás viselkedés, nem technológia" - jelentette ki
Szépvölgyi Tamás, a Sanoma Mobilmédia lapigazgatója. Ezzel arra utalt, hogy nem a technológiai megoldások számítanak, hanem az ötlet, a tartalom, és hogy valamilyen fogyasztói igényre bármilyen módon válasz érkezzen. Teljesen mindegy, hogy valami bluetooth-on vagy wi-fin érkezik, a lényeg, hogy a felhasználót kiszolgálják - magyarázta a szakember. Hozzátette, hogy az alkalmazott technológia aztán persze a viselkedésre is visszahat, az iPhone-t birtoklók kétharmada például "már élni sem tudna" készüléke nélkül. Szépvölgyi Tamás felhívta a figyelmet, hogy Amerikában a médiafogyasztásra jutó idő tizede megy el mobilra, viszont a reklámköltéseknek csak a százada fordítódik erre a platformra, Magyarországon pedig kevesebb mint fél százaléka. Pedig már "több a mobil, mint a fogkefe" - szemléltette a felületben rejlő lehetőségeket a szakember.
A digitális sajtó is fejlődik
Tinnyei István Mobilmédia felelős szerkesztő a digitális újságok eddigi fejlődéséről beszélt. Rögtön leszögezte: egy évtizeden belül a digitális hype biztosan nem fogja lesöpörni a porondról a printet, addig jól meg fognak férni egymás mellett. A digitális magazinok a táblagépek, konkrétabban pedig az Apple iPad 2010-ben beindult terjedésével kezdtek el felfutni, s ma már Magyarországon is számos - nagyjából 200 - ilyen érhető el. A digitális magazinoknak alapvetően három típusa létezik: a nyomtatottal megegyező tartalmú replika, a videókkal, linkekkel, slideshow-kkal kiegészített úgynevezett replika plusz, illetve a teljes digitális magazin, aminek nincs is feltétlenül nyomtatott testvére, hanem online és digitális tartalmak magazinszerű, digitálisan szerkesztett megjelenítésével operál. A nagyjából 70 ezer hazai iPad-tulajdonos 40 százaléka vett már digitális magazint - ismertette a szakember. Ezen olvasók több mint fele (55%) férfi, jellemzően 25-35 éves, AB státuszú, városi lakos, akik heti 10-14 órát töltenek digitális újságolvasással.
Az új típusú lapokra egész infrastruktúra épült, ott van például az Apple Newsstand nevű, terjesztéssel foglalkozó alkalmazás, amelynek éves bevétele már 25-30 millió dollár. Ilyenek Magyarországon is vannak, a Digitalstand és a Dimag emelhető ki közülük. Hazánkban idén 35, jövőre nagyjából 50 millió forintos üzlet a digitális terjesztés - mondta el Tinnyei István.
Fokasz Oresztész
Rohamosan nő a nyelvi modellek térhódítása, de másra használják, mint a keresőt. 
nyomtatás
hozzászólás
küldés e-mailben
megosztás
Az ideális szájhigiéné alapkövetelményei (x)
