Digitális transzformáció
2016-02-12 10:00 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]
Tegnap tartott az IVSZ és az MTA közös konferenciát a digitális transzformációnak nevezett ipari forradalomról.
Az előadók elemezték a gép-ember viszony alakulását, bemutatták, hogy a társadalom, az egyén és vállalat szintjén mit jelent a digitális transzformáció. Az Internet of Things, vagyis a dolgok internete már a jelen valósága; az egy évvel ezelőtt még csak divatos elektromos autó, a Tesla, pár hónapja egy szoftverfrissítés után képessé vált arra, hogy önmagát vezesse.
A Magyar Tudományos Akadémia és az IVSZ: Szövetség a Digitális Gazdaságért közös szervezésében induló konferencia sorozat célja az, hogy feltárja hazánk üzleti és tudományos lehetőségeit a következő évekre.
Technológia: előnyből infrastruktúra
Túl a digitópián - ez volt a Gartner vezető elemzőjének, Frank Buytendijk prezentációjának címe, amit videóüzenet formájában tekinthettek meg a jelenlévők. A szakember kiemelte, az üzleti döntéshozók nem azt a kérdést teszik fel, hogy "hogyan érhetnénk el a céljainkat?", hanem azt, "mit kezdünk azzal a hatalommal, amit a technológiánk a kezünkbe adott?". Buytendijk szerint a Digitópia korszakában a technológia már nem előny lesz, hanem maga a társadalmi infrastruktúra, amit minden ember közösen birtokol.
Facebook, Über, AirBnB
"A cél nem maga a technológia, nem az összekapcsolódás, hanem a család, munka, élet fogalmainak újraértelmezése olyan megoldások mentén, mint a Facebook, Über vagy AirBnB. Valójában nem okosvárosokra törekszünk, hanem jól kiszolgált okos emberekre" - mondta Rab Árpád az Óbudai Egyetem vezető társadalomkutatója. A szakember az előadásában kifejtette, a digitális kultúra jellemzői közül talán az a legnagyobb hatású a korszakunkra, hogy napi szinten non-stop módon lehetünk jelen a digitális világban, az okostelefonoknak köszönhetően. A totális informáltság korában az emberek viszont soha nem voltak még ennyire befolyásolhatók, sőt manipulálhatók.
25 százalékos lesz az olvasott örökség digitalizációja
Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója elmondta, kevés szó esik arról, hogy Európa közös kulturális közösség is legyen (a gazdasági együttműködésen túl). 2008-ban az európai könyvtári anyagok 7 százaléka volt elérhető digitális formában, míg a becslések szerint az olvasott örökség (kéziratok nélküli) digitalizálása 2020-ra is csak 25 százalékos lesz.
Rohamosan nő a nyelvi modellek térhódítása, de másra használják, mint a keresőt. 
nyomtatás
hozzászólás
küldés e-mailben
megosztás
Totális informáltság kora
